A finn oktatási rendszer sikerének titka

Finnország iskoláiban az oktatás a számunkra megszokottól eltérően működik. Az ottani rendszer lazább, s ez a felmérések szerint csak javítja az oktatás színvonalán. Mindez az összes oktatási intézményre érvényes, aminek következtében még csak olyan sincs, hogy jó vagy rossz iskola. Minden tanintézmény ugyanannyira jó, legyen az a főváros bármely kerületében vagy távolabb vidéken!

Magyarország a szomorú zsenik otthona, s ez nagyrészt köszönhető a magyar oktatási rendszernek. Lassan és nehezen fejlődünk, a diákok menekülnek az iskolapadokból, nem képesek a számukra megfelelő, illetve kellő oktatásban részt venni. A magyar diákok teljesítménye romlik, nem először hallani, hogy a felmérések szerint a diákok nem értik az olvasott szöveget, s ezzel szemben a továbbtanulással kapcsolatban aránytalanul magasak az elvárások.

Egy diákra jutó oktatási ráfordítás dollárban kifejezve

finn oktatás © Charlotte

Mindettől függetlenül, az elmúlt évszázadok során rengeteg kreatív embert, zsenit adtunk a világnak, akik olykor kis lépésekkel, de nagyon sokat segítettek az emberiségnek! Lehetne még több magyar zseni? Talán. Miért ne? Lehet, hogy csak az oktatás módszerén kellene változtatni, mert az eddig használt, márt elavult. A finnek sajátos tanítási módszerei csak segítette őket abban, hogy az oktatás színvonalát felmérő kutatásokban a legjobb helyen végezzenek. Lehet, ránk is ránk férne az újítás és fejlődés?!

Eközben Finnországban...

A rendszer alapja az úgynevezett komprehenzív iskolarendszer, ami összeolvasztja az általános iskolát és a középiskolát egy kilencéves alapiskolába, amiben minden diáknak tanulnia kell, függetlenül az anyagi, illettve családi háttérbeli problémáktól és különbözőségektől, az esélyegyenlőség fényében. Az osztályok létszáma 15 és 30 fő között mozog.

A nyitott rendszernek köszönhetően a diákoknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy esetleg az középfokú oktatás miatt nem képesek egy jó érettségit csinálni, majd bekerülni egy felsőoktatási intézménybe. Minden iskola jó és minden és lehetséges az átjárás az iskolák között.

finn oktatás © Flickr

Az alapoktatásban a tanárok odafigyelnek a diákokra, aminek során képesek és kötelességük időben felismerni, ha egy gyerek tanulási nehézségekkel küzd. A problémát orvosolnia kell, azaz speciális különoktatást kell biztosítani a tanulónak, és mindezt úgy, hogy a gyerek számára ez ne legyen kellemetlen, ne érezze magát kevesebbnek, rosszabbnak, butábbnak.

A speciális oktatásra két alternatíva létezik a finn rendszerben; az egyik a részidős tanítás, amit gyógypedagógus vezet. Ez a fajta oktatás a diákok számára sem kellemetlen, már csak azért sem, mert átlagban a diáksereg fele, mire 16 éves lesz, legalább egyszer szembesül tanulási nehézséggel.

A másik megoldás, hogy a diák egyéni tanterv alapján tanulhat egy másik csoportban, de ehhez kell a szülő véleménye és beleegyezése, továbbá ehhez hivatalos eljárás is szükségeltetik. Szinte magától értetődik, hogy a speciális oktatásban - függetlenül attól, hogy a gyerek melyikben részesül -, a diákok értékelése is másképpen működik.

Minden diáknak, 18 éves koráig részt kell vennie pályaorientációs és tanácsadói beszélgetéseken, hogy a későbbiekben helyes döntéseket tudjanak meghozni.

Az alapiskola első öt évében a diákok értékeléséhez nem használnak jegyeket, hiszen az akár a sikertelenség gondolatát is növelheti.

Elenyésző az osztályt ismétlő bukott diákok száma, mert rossz hatással lehet a gyerekre, elindíthatja lefelé a lejtőn. A buktatás helyett inkább azokra a részekre fókuszálnak, amivel a diáknak problémája van.

A középfokú oktatás felépítése moduláris elven működik, nem pedig egy tanterv szerint, aminek következtében az évismétléses buktatásnak ezen a szinten sincs helye, hiszen nincsenek évfolyamok sem! A diákok az iskolák által ajánlott kurzusokból maguk építhetik fel a tantervüket.

Finnország oktatási rendszerére a kevés tanítási óra jellemző, ami átlagban napi négy óra. Tehát a diákok napirendje egyáltalán nincsen teletömve órákkal.

Mit kezdenek a finn diákok a szabadidejükkel? Sokan iskola utáni programokon, foglalkozásokon vesznek részt, esetleg tagjai valamilyen ifjúsági vagy sportegyesületnek.

A diákok élete kevésbé stresszes. A korábban megkérdezettek 7%-a mondta azt, hogy idegeskedik például a házi feladat miatt. Ez a szám Japánban 52%.

Az értékelés nincs egy központi rendszer által kitalált teszthez kötve! A finnek úgy tartják, hogy ez a megfelelésre tanítja a diákokat nem pedig azokra a képességekre, amikre valóban szükségük lehet.

A tesztek helyett a diákokat az órai aktivitás figyelembe vételével értékelik. A tanulók munkáját minden tanár értékeli, aminek a formájáról végül az intézmény dönt. A rendszer hátránya, hogy az iskolák bizonyítványai nem összehasonlíthatók!

Érettségi itt is van, s akárcsak nálunk, a tétje is nagy!

De természetesen máshogyan működik a folyamat, mint itthon. A finneknél ez az érettségi három szakaszban zajlik, összesen 18 hónapon keresztül, s legalább egyszer a diáknak jogában áll javítani az eredmény!

Végül, de nem utolsó sorban azt is meg illik említeni, hogy igyekeznek az oktatásban is használni a folyamatosan megújuló modern technológiát is, ahelyett, hogy kizárnák az oktatásból!

finn oktatás © Brad Flickinger

Tanár a lelke mindennek!

A finn felsőoktatásban a tanári képzéseken tízszeres a túljelentkezés. Ez leginkább amiatt van, mert sok fiatal szeretne emberekkel foglalkozni és segíteni, s erre itt a tanári pálya a legalkalmasabb. De a szakma pozitívuma még az is, hogy a finn tanárok szakmájukban igen nagy szabadságot és szabad kezet kapnak, s ez sokaknak szimpatikus, arról nem is beszélve, hogy védjegye a tanári posztnak. Sokan vannak, akik így nem a fizetésért dolgoznak, hanem a szakma adta lehetőségek, szabadság és kreativitás miatt!

A tanároknak itt nem csak az a feladata, hogy leadják az anyagot a diákoknak, s pár óra múlva azt számon kérjék. Több. Gondolkodniuk kell, hiszen bár van egyfajta kerettanterv, az mégsem olyan, mint ami nálunk van. A tanterv iskolánként eltér, arról nem is beszélve, hogy az csak egy alap, egy minta, amire a tanároknak maguknak kell kidolgozniuk egy másik, jobb, kreatívabb tantervet! A tanároknak oda kell figyelniük a diákokra, hiszen észre kell venniük, ha egy diáknak tanulási problémái vannak, s azt orvosolnia kell.

A kevés tanóra miatt a tanároknak van idejük odafigyelni a diákokra, továbbképzéseken részt venni, s újabb, kreatívabb, hatékonyabb programokat, módszereket kidolgozni az órára.

Nincs egy felsőbb felügyelő hatalom - az igazgatót kivéve -, aki ellenőrizné a tanárokat, hogy követik-e és haladnak-e a megszabott tanterv szerint! Az itteni tanárok egymás munkájára látnak rá, segítik egymást észrevételeikkel és tanácsaikkal, s ha probléma adódik, akkor megoldják, amennyiben szükséges az igazgatóval.

Csupán ahhoz, hogy valaki alapfokú oktató legyen, mesterképzés kell. Ez mindenkinek jó, hiszen a hallgatók sem ragadnak be a tanári szakmába, ha későbbiekben úgy tetszik nekik, akkor továbbállhatnak és más területen is vállalhatnak munkát, arról nem is beszélve, hogy már az alapoktatásban résztvevő tanítók is így okosabbak, képzettek, s ez a szülőket is nyugtatja, hogy gyermekük jó kezekben van.

finn oktatás © Jari Sjölund

A finn példa a legjobb?

Akinek hihetetlen a fenti rendszer sikere, az itt találja a legfrissebb PISA kutatás nyilvánosságra hozott eredményeit, amiből látni, hogy a skandináv államok diákbarát rendszerét csak az ázsiai rendszer előzi meg.

A finn példa sem működik egész Skandináv-félszigeten! Eltérések vannak, de mindenhol igazán diákbarát a rendszer! A magyar oktatási rendszert pedig szerintem nem kell bemutatni. Mindannyian részt vettünk esetleg jelenleg is részt veszünk benne. Nincs semmilyen túlzás, ha a sarkított, szabványosított, illetve a fejletlen és időnként fejetlen jelzőket használjuk a jellemzésre.

A mi oktatási rendszerünk sajnos sok mindenre nem tanít meg, amire pedig szükségünk lenne az életben, de ezzel kapcsolatban mindenkinek megvannak a maga tapasztalatai és történetei is az oktatási rendszerrel kapcsolatban.

Ismételten feltehető a kérdés, miszerint lehetséges, hogy még több magyar zseni legyen? Ha azt vesszük alapul, hogy a finn diákok eredményei javultak az évek során, a diákok szeretnek tanulni és az életük kevésbé stresszes, akkor csak azt lehet mondani, hogy igen. De ehhez persze dobni kell az öreg és megsárgult lapokra felvésett szabályokat, és belevágni az újba, ami csak számunkra ismeretlen, de bizonyítottan működő rendszer!

Lábjegyzet csupán, hogy későbbi PISA felmérést nem érdemes keresni, mert a kutatást háromévente végzik el, ergo a következőre majd csak idén kerül sor!

Forrás: abcug.hu

Ha nem szeretnél lemaradni hasonló cikkekről, akkor nyomj egy like-ot a Külföldre mennék Facebook oldalára!

Szólj hozzá!
Külföldre mentem

Olvasóink történetei

  • Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    Második külföldi utam: a Kínai Népköztársaság

    2014 januárjár: az AIESEC hallgatói szervezetében végzett aktív munkámért elismerésben részesítettek; majdnem ingyen kaptam egy nagy lehetőséget. Az úti cél nem lehetett más, csak Ázsia, ahonnan is barátokat szereztem, tehát ok az volt bőven.

    Lázár Gergely
  • Továbbtanulás Dániában

    Továbbtanulás Dániában

    Két éve döntöttem el, hogy biztosan külföldön szeretnék tovább tanulni, miután elmentem az Educatio kiállítàsra. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de pontosan tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt.

    Radányi Lili
További történetek >>>
Brüsszelbe mennék – pro és kontra
Pro és kontra

Brüsszelbe mennék – pro és kontra

Szemügyre vesszük mindazokat a fontos szempontokat, amelyek segítenek tájékozódni abban, hogy milyen is a belga fővárosban élni. A megszokott szempontok mentén haladtunk: megélhetés, havi kiadások, közlekedés, munkaerőpiac és egészségügy, a város kultúrája. Segítségünkre volt a cikk megírásában Zoltán (Keli), aki egy Brüsszelben élő magyar.

Homeworking, ahogy mi látjuk
Lépésröl lépésre

Homeworking, ahogy mi látjuk

Szerte a világon egyre többen választják a távmunkát, hiszen valódi win-win szituációt eredményez.

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat
Önkéntes

Aki egyszer elindul a felfedezés útján, hamar függővé válhat

Anita az elmúlt évek során alaposan megismerte és sikerrel ki is aknázta az ifjúsági és önkéntes programok nyújtotta lehetőségeket: tréningeken, konferenciákon vett részt, nyelvet tanult Franciaországban, gyakornoki pozíciót töltött be Bulgáriában, és munkájával segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az AEGEE nemzetközi diákszervezet budapesti antennájának működését.

Aktív egyetemi évei végeztével azonban, nem veszített korábban megszokott lendületéből, és hamarosan rátalált az Európai Önkéntes Szolgálatra.

Projektjéről, dolgos mindennapjairól és a kinti mindennapok viszontagságairól és örömeiről mesél most nektek interjújában.

Városok, ahol jó diáknak lenni
Top10

Városok, ahol jó diáknak lenni

Mi már tudjuk, hogy melyik az a 10 város, ahol diáknak lenni nagyon jó! És Te?

Balaton Sound MAX medvével
Utazási tanácsok

Balaton Sound MAX medvével

Kicsiny nagyszerű országunk háza tája nyaranta a fesztiváloktól hangos. Ha pedig július és Balaton, akkor már lassan tíz éve mindenkinek ez jut eszébe: Sound, Zamárdi. És olykor az is, hogy két koncert között hol hajtsuk álomra fejünket - vagy mit nézzünk meg a környéken. Ezekhez adunk néhány tippet.

Betegellátás külföldön
Interjúk

Betegellátás külföldön

Noémi 22 éves és 7 hónappal ezelőtt egy rögtönzött ötlet vezérelte külföldre, pontosabban először Angliába. Egy magyar cég utaztatta ki fesztiválokat takarítani és így beutazhatta majdnem egész Európát. Annyira belejött az utazgatásba, hogy azóta megjárta Dániát, Franciaországot és Máltát is. Azonban nem lehet minden felhőtlen, különböző betegségekkel is meggyűlt a baja. Most erről mesél nekünk.